Emlékek

Mostanában egyre gyakrabban rohannak meg az emlékek. Főként általánosból. Nem tudom miért. Talán azért mert akkor még boldog voltam? Boldog? Inkább fogalmazzunj úgy hogy boldogabb... Akkoriban csak amiatt kellett fájnia a fejemnek, hogy időben hazaérjek illetve, hogy elmenjek délután az öcsémért iskolába. Hiányoznak a suli utánu lógások. Hogy bandáztunk a lakótelepen, vagy hülyültünk a játszótéren. Hiányoznak a barátaim akik akkoriban a vidám hétköznapokat jelentették nekem. Mennyit járkáltunk át egymáshoz... Főként Viktor hiányzik... Ő bele tudott vinni olyasmibe is amit egyébként nem mertem volna megcsinálni. :) Persze szoktam vele találkozni, de ez már más. Felmegyek hozzá, ülünk, dumálunk, röhögünk, mesélünj mint régen, de valami megváltozott. Továbbra is jól érzem magam a társaságában, de olyan üresnek érzem magam miután eljövök tőle... Vele kapcsolatban a legjobban a 9. Osztály hiányzik. Óh, lehet gyötört az osztályom, de délutánonként vele, meg Adrival lógni maga volt a földi paradicsom... Az ő bologságuktól, Viktor boldogságától én is boldog voltam. Aztán szakítottak. Széthúzott a banda, egyre kevesebbet lógtam velük, Adrival meg egy idő után már nem is beszéltem. Nem haragszom rá, de nem érzem hogy tudnánk miről dumálni. Aztán Vik átment másik suliba is és itt kezdtünk egyre kevesebbet találkozni. Még abban az évben Vik-ék szakítása előtt megismertem egy csodálatos embert akit már a szívembe zártam és sose fogom megbánni, hogy megismertem. Eleinte nem hittem volna, hogy ennyit fog jelenteni nekem, de rengeteget köszönhetek neki, hiszen sok köze van ahhoz az emberhez aki ma vagyok. Timi. :3 Ha őt nem ismerem meg, akkor nem ismerem meg a Gaiát, ezáltal Malt és nem változok meg. Ma már a legjobb barátom, még ha nem is ismerjük egymást olyan régóta, néha olyan mintha mindig is ismertem volna. De ő csak az egyik ember a 2-ből akik Vik-et pótolják. A másik természetesen Pepe. Mind2-en áldozatok, kirekesztettek voltunk az osztályban, és tartottuk egymásban a lelket így kerültünk egymáshoz közel. De teljesen nem pótolhatják Viktort. Lehet nem egy húdenagyon régen ismerük egymást, de azért az a 8 év nekem sokat jelent. Az egyetlen mindig ő lesz. Lehet mostanában nem igazán tudunk egymásra számítani, de kitudja? Pár év múlva talán újra régi fényében fog ragyogni ez a barátság.Addig meg csak emlékezni fogok újra s újra a régi szép időkre. Lehet nem szabad a múltban élni, de ja kilátástalannak tűnik a jövő, akkor legalább van hova visszatekinteni.Csak ennyit akartam, jólesett kiadni magamból. Ja am ma kikaptuk a félévit, 3,5-ös lett az átlagom, sztem fasza...Na ha lesz megint valami említésre méltó, majd leírom...