Fura
Érdekes egy napom volt. Hajnalban még nem volt semmi bajom, éppen találtam egy nekem való animét, meg is néztem belőle 4 részt. 2-fél3 körül lefeküdtem, de amikor fölkeltem már akkor gyanús volt valami. Nem igazán érdekelt, betudtam a fáradságnak.
Kimentem az állomásra és megint rámtört egyfajta hiányérzet ami már hetek óta gyötör.
Várok a vonatra, zenét hallgatok, megjön a vonat. Már korán beszoptam, mert nem hogy ülőhely nem volt, de még az utastérbe sem tudtam bejutni. Ráadásul ég rosszul is voltam, mert valami kurvára bűzlött. Ferihegyen le is szálltam, mert nem bírtam. Felszálltam egy volánbuszra, ott úgyahogy lenyugodott a gyomrom.
A suliba menet nem volt semmi, csak azt vettem észre, hogy ma az átlagosnál jobban utálok mindenkit.
Rajzon kivételesen jól teljesítettem, még nekem is tetszett a rajzom. A matekdoga feltűnően könnyen ment, szerintem szar lesz. A törit átaludtam, földrajzon meg minden ok nélkül idegbajos voltam. Az angol kicsit javított a kedvemen, de nem eleget. Magyaron majdnem kaptam egy egyest, de ha holnap bent szopom a faszt 8. órában akkor nem lesz gáz. Infón meg... na arról ne beszéljünk...
Hazafele Pepét elrángattam még pár infós boltba, de végül mégse veszek monitort, úgy döntöttem. A buszmegállóban összefutottam Adrival, de már nem örülök, ha látom/találkozok vele, ő is nagyon megváltozott és énis. Szerintem már nem tudnánk úgy élvezni egymás társaságát soha, mint régen.
A buszon nem dumáltunk sokat Pepével, és most nem bántam, hogy nem kísért el Ferihegyig.. Kellett a magány...
Mikor hazaértem sem lett jobb kedvem. Anyu észre is vette, hogy valami nem stimm..
A délutánt nem is tudom hogy éltem túl. Most meg csak kockulok, illetve csinálom azt a szar törit, meg lassan nekiülök a kémia kiselőadásnak is.
Most olyan agresszívnak érzem magam, hogy szerintem a legkissebb szaron is össze tudnék veszni bárkivel. Remélem holnapra kialszom.
Kimentem az állomásra és megint rámtört egyfajta hiányérzet ami már hetek óta gyötör.
Várok a vonatra, zenét hallgatok, megjön a vonat. Már korán beszoptam, mert nem hogy ülőhely nem volt, de még az utastérbe sem tudtam bejutni. Ráadásul ég rosszul is voltam, mert valami kurvára bűzlött. Ferihegyen le is szálltam, mert nem bírtam. Felszálltam egy volánbuszra, ott úgyahogy lenyugodott a gyomrom.
A suliba menet nem volt semmi, csak azt vettem észre, hogy ma az átlagosnál jobban utálok mindenkit.
Rajzon kivételesen jól teljesítettem, még nekem is tetszett a rajzom. A matekdoga feltűnően könnyen ment, szerintem szar lesz. A törit átaludtam, földrajzon meg minden ok nélkül idegbajos voltam. Az angol kicsit javított a kedvemen, de nem eleget. Magyaron majdnem kaptam egy egyest, de ha holnap bent szopom a faszt 8. órában akkor nem lesz gáz. Infón meg... na arról ne beszéljünk...
Hazafele Pepét elrángattam még pár infós boltba, de végül mégse veszek monitort, úgy döntöttem. A buszmegállóban összefutottam Adrival, de már nem örülök, ha látom/találkozok vele, ő is nagyon megváltozott és énis. Szerintem már nem tudnánk úgy élvezni egymás társaságát soha, mint régen.
A buszon nem dumáltunk sokat Pepével, és most nem bántam, hogy nem kísért el Ferihegyig.. Kellett a magány...
Mikor hazaértem sem lett jobb kedvem. Anyu észre is vette, hogy valami nem stimm..
A délutánt nem is tudom hogy éltem túl. Most meg csak kockulok, illetve csinálom azt a szar törit, meg lassan nekiülök a kémia kiselőadásnak is.
Most olyan agresszívnak érzem magam, hogy szerintem a legkissebb szaron is össze tudnék veszni bárkivel. Remélem holnapra kialszom.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése